Adriai-tenger legszebb lakatlan szigetei II - Mana, Palagruza, Brusnik

Sorozatunk első részében már megismerkedhettek az Adriai-tenger öt varázslatos, lakatlan szigetével, de ezzel még közel sem ért véget azon eldugott, lenyűgöző szépségű szigetek sora, amelyeken nem találkozunk nyüzsgő élettel – sőt, akad, amelyikre a lehető legritkábban teszi ember a lábát.

Mana – Egy sziget a múlt díszleteivel

A Kornati szigetcsoport része az a sziget, amely szinte felfoghatatlanul régen, közel tizenötezer évvel ezelőtt keletkezett, méghozzá a hirtelen felmelegedés következtében. A Manán különleges domborzati jelenségeket lehet megfigyelni, és a sziget látogatható, egy turistaútvonalat is kiépítettek rajta, amely egy kilátóba vezet, ahonnan fantasztikus kilátás tárul a kirándulók szeme elé.Mana egyébiránt azért is kedvelt célpontja a turistáknak, mert még mindig áll itt annak a filmnek a díszlete, amelyet 1959-ben forgattak, Maria Schell, Cliff Robertson főszereplésével: az As the Sea Rages (magyarul a Háborgó tenger címet kapta) egy, a háború után némi nyugalomra vágyó tiszt kalandjait meséli el, természetesen elmaradhatatlan szerelmi szállal. A díszletek között, amelyek ilyen régóta a szigeten maradtak, az érdeklődő turistáknak különleges élményben lehet részük: egy ókori romváros maradványai között sétálhatnak.

A majdnem-lakatlan adriai sziget: Palagruža

A szárazföldtől legtávolabb található horvát sziget, Palagruža csak majdnem-lakatlan: ez annyit jelent, hogy bár falvak, lakott települések nincsenek a szigeten, egy világítótorony található rajta, amelyben egy család él. Ennek ellenére a sziget mégis lakatlannak minősül – a turisták viszont szívesen látogatnak ide, hiszen egyfelől gazdag állat és növényvilág él rajta, másfelől az 1875-ben épült világítótorony is sokakat vonz. A szigethez egy mitológiai legenda is köthető: állítólag itt temették el a görög Diomédészt, aki Odüsszeusz mellett harcolt a trójai háborúban, amit szerencsésen túlélt, azonban az Adriai-tengeren, az illírekkel vívott harcokban elesett – Zeusz pedig madarakká változtatta ellenfelei lelkét, amelyek még most is a hős görög sírja felett köröznek.A sziget körül fantasztikusan gazdag a tengeri élővilág, több ritka halfaj is megtalálható itt, ráadásul maga a sziget is természetvédelmi terület, hiszen az 1400 méter hosszú, 300 méter széles és 90 méter magas Palagružán 120 autochton állatfajta, és 200 körüli hasonló növény található, közülük több olyan, amely kizárólag itt él. Bár mindez első hallásra vonzó lehet a hajóval érkezők, és búvárkodni szándékozók számára, azonban fontos tudni, hogy az egyéni búvárkodás tilos a sziget közelében.

Brusnik – Ahol megbolondulnak az iránytűk

A nyílt tengeren található a visi szigetcsoport egyik tagja, Brusnik, amely teljes egészében lávából keletkezett. A 3 hektár nagyságú Brusnik Vis szigetétől 23 kilométerre található, nehezen megközelíthető, éles sziklák borítják ugyanis partjait. A sziget élővilága igen gyér, mindössze egy gyíkfajta él rajta, ez az egyetlen faj, amely képes volt alkalmazkodni a zord körülményekhez (állandó szél, gyér növényzet). Brusnikra régen télre homárhalászok költöztek, akik a barlangokban éltek, és úgynevezett homárosokban tartották zsákmányukat, amelyek tulajdonképpen természetes mélyedések voltak a sziklában – ezeket még ma is meg lehet figyelni a szigeten.Aki hajóval érkezik Brusnik közelébe, érdekes jelenséget tapasztalhat: itt ugyanis használhatatlanná válnak az iránytűk, teljesen megbolondulnak és rossz irányt mutatnak. Ebben nincsen semmi varázslat, a jelenség oka, hogy a sziget szikláinak magas a magnetit tartalma, ez pedig mágneses deviációt eredményez, amitől megzavarodnak az iránytűk – amint azonban távolodik a hajó a szigettől, máris újra használhatóak lesznek az iránymutatók.